Minden egy helyen a magyar metal színtér történéseiről. Friss hírek, információk, dal- és klippremierek, lemezmegjelenések és interjúk.


beneaththevoid

A Beneath The Void leginkább a technikás jelzővel illethető death metal mellett tört lándzsát, de nem kell megijedni, szó sincs a követhetetlen témákkal megpakolt – számomra mindig is - öncélú deathcore vonalról, inkább olyasmi technikás death metal ez, mint a floridai Monstrosity későbbi dolgai, vagy egy szorosabb pórázon fogott korai Hate Eternal lemez lehetne ilyen, ha Eric Rutan kicsit visszavett volna a fékevesztett tempókból. A sci-fi hatású intro után robbanó Elegy pályára is állítja a korongot, a hangzás fülessel és a CD-t rendes cuccon megpörgetve is úgy dörren meg, ahogy kell.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockstation oldalán...!

Hallgasd meg az album dalait: "...Into Oblivion" (2021)

devoid2

A négyes bandcamp oldalán a hardcore metal jelzőkkel kategorizálja stílusát. Manapság, az alirányzatok alirányzatainak oldalhajtásai idején, amikor kényszeresen próbálunk skatulyákba gyömöszölni minden fiatal formációt, a fenti két jelző kevésnek tűnik a Devoid muzsikájának egzakt jellemzéséhez. Nagy átlagban stimmel a fenti kategória elnevezés. A gyökerei kétségtelenül a hardcore és a metal fúziójához vezetőek vissza, viszont ami az elmúlt két évtizedben ilyen-olyan extrém metal címszóval feltűnt a színtéren, az hellyel-közzel úgyszint jelen is vannak a dalaiban.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgács honlapján...!

Hallgasd meg az album dalait: Devoid - "Dusk" (2021)

vanta1

Július 2-án érkezik a sludge/stoner/doom metal banda Vanta első nagylemeze.

A harmadik dal után kezdhetjük realizálni, miért úgy írták le a srácok a saját zenéjüket, hogy disztópikus altató dalok. Végig egy sötét a saját mocskában fetrengő társadalom képe sejlik fel előttünk, a mentális dögkutat kipárolgása marja a szemünket. Viszont sokszor előjönnek a bluesos már-már balladisztikus dallamok, főleg gitár téren, amik mégis adnak egyfajta retkes szépséget és romantikát az egésznek. Amihez az akusztikus részek jól időzített használata is sokat hozzá tesz.

Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!

vlkn ruination

Megjelent az Anchorless Bodies, Satelles és Hypocrites Breed tagokból álló, VLKN nevű crust metal formáció első albuma, amely egy interjúval egybekötve debütált vasárnap a Nuskull.hu portálon.

Nem gondoljuk, hogy itthon kevés a nyíltan társadalmi problémákra fókuszáló banda, elég sokan vállalják fel a véleményüket a szövegeikben (Mass//Reaction, Diskobra, Rákosi, Ghostchant, Bicska, Haramia, Fideath, Police Cemetery, Herion és sokan mások). Vannak olyan zenekarok, akik csak szimpán nem foglalkoznak annyit a promocióval, így kevesebb emberhez érnek el, vagy esetleg nem annyira aktívak manapság.

Olvasd el a teljes interjút a Nuskull honlapján...!

progcamp2021

Interjúsorozat a június 24-26. között megrendezésre kerülő Prog Camp fesztivál idei fellépőivel a Shock! Magazinban.

Napokon belül elstartol az idei Prog Camp! A már második éve a szigetvári kempingben zajló rendezvényt idén „szabadtéri progtalálkozó és szakmai konferencia" címen rendezik, így az esti koncertek előtt tehetséges új zenekarok bemutatkozásai, kerekasztal-beszélgetések, hangszeres bemutatók, zene- és szövegíró workshopok is szerepelnek a programban. Felvezető interjúsorozatomban az egyes napok főszereplőit faggattam kicsit, mintha már a backstage-ben ülnénk a bulik előtt...

Olvasd el a teljes interjút a Shock! Magazin honlapján...!

 "Agónia" címmel egy 15 perces dalt tett közzé a Tóth József gitáros és Sütő Gábor énekes alkotta Bipolar Disorder a készülő új nagylemezükről, amely hangulatában az idén áprilisban megjelent "Lélek hamvak" folytatása lesz.

dalriada oszelo

A Dalriada új albumának kibeszélése a Fülelő videoblogon.

Nagyon jól tették Ficzek Andrásék, hogy nem vártak még tovább az Őszelő megjelentetésével, hanem végre-valahára ránk szabadították ezt a tíz dalt, melyet meghallgatva csak annyit tudtunk mondani: "A betyárját!" És mi sem bizonyítja jobban a Dalriada folk/prog/extrém metaljának működőképességét, hogy még a népzenés cuccoktól meglehetősen fázó Jam is szívesen bólogatott rá.

road senki

Az ezredforduló környékén több olyan zenekar is felbukkant a magyar rockszíntéren, akiket a kritikus hangok „tankcsapdásnak” neveztek, a közönség viszont ezzel nem igazán foglalkozott, bőven volt fogadókészség több, a debrecenihez hasonló zenekarra. A hasonlóság objektíven nézve is tényszerű. Volt. Azért csak volt, mert ketten közülük legalábbis biztosan megpróbáltak a korábbi vonaltól többé kevésbé eltávolodni. A Depresszió is feszegeti a határait, de a Road sokkal jobban letért a kitaposott útról. Utóbbiak írtak most egy minden eddiginél tüskésebb lemezt, néhol vaskos mondanivalóval, súlyos hangzással, sok-sok témával.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Lángoló honlapján...!

Hallgasd meg az album dalait: "Senki kedvéért nem fékezünk" (2021)

amorite2sunmoon

Az eredetileg szerzői kiadású tavalyi albumot a Sun & Moon Records jelentette meg nemrég fizikai formátumban.

A Keszi Csaba gitáros/basszusgitáros, Szabó Péter dobos/vokálos, és a 2016-ban csatlakozott Sass Márton énekes alkotta trió az Archaic Faces Of Ecstasy koronggal bizonyítja, hogy helyük van ebben a mezőnyben. A cím ugyan megtévesztő, hiszen nem sok archaikus elem van a nótákban, hiszen a srácok a jobb jelző hiányában kortárs megjelöléssel illethető death metal mellett kötelezték el magukat. Az Amorite nem a death metal címszó alatti régi leckét mondja fel, hanem a maga módján igyekszik járatlan, vagy legalábbis nem kitaposott ösvényekre vezetni a death metalt.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockstation blogon...!

Hallgasd meg az albumot: "Archaic Faces of Ecstasy" (2020)

beneaththevoid

Míg a korábbi lemezeknek inkább volt egyfajta technikás, de zsigeribb, direktebb death metal világa, addig az "...Into Oblivion" egy jóval nagyobb ívűbb, progresszívabb, érettebb lemez lett. Valószínűleg részint ez is indokolta a névváltást (bocsi srácok, egy jó darabig még biztosan Kill With Hate-ként fogok hivatkozni rátok, a megszokás átka, haha), mert ugyan össze lehet hasonlítani a korábbi kiadványokkal az idei albumot, viszont nem érdemes. A régi alapok továbbra is jelen vannak, értem ezalatt a fogós, technikás szólókat vagy Turcsák Bence jellegzetes dobolását, de akár Gyémánt Krisztián csontba maró vokálját is említhetném, mégis az egész, hogyha például a debüt mellé tesszük, egy majdhogynem teljesen más bandát tükröz.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rozsdagyár oldalán...!

Hallgasd meg az albumot: Beneath The Void - "...Into Oblivion" (2021)