A Pulsars kísérteties dungeon synth dallamait körülbelül tanítani kéne, annyira hideg rázós és egyben fülbemászó, de egyáltalán nem félelmetesen, hanem mint valami blacker Tim Burton film zenéje. Az utána kezdődő tremolo vágtázás meg azt az érzést kelti, mintha a Bakonyban kergetnénk egy szarvast az erdőben. Süvít és az arcunkba vág a hideg téli szél, a fák ágai karcolják az arcunkat ahogy a saját testünkkel törjük az utat, hogy utol érjük a vadat.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Pulsars" EP (2022)
