Ugyan az undergroundtól nem idegen a különféle stílusok fúziója és a kísérletezés, az elhibázott arányokon, vagy a túladagolt kakofónián még a legmerészebbek is könnyen elvéreznek. A budapesti Arkas már duó felállásban is sikeresen megteremtette saját harmóniáját a disszonanciában, amitől a legelborultabb taktusok is szerethetővé válnak egy pillanat alatt, képzelheted, mi történik, ha ebbe még belebolondít a szaxofon és a fuvola. Én már így, trió felállásban láthattam őket, és eszméletlen volt végre újra első hallásra elköteleződni, már majdnem elfelejtettem milyen is az.
Olvasd el a dalpremierrel egybekötött interjút a Mögött blogon...!
