Ha ez két ember műve, akkor valószínűleg skizofrén vagyok, mert ténylegesen mindent én komponálok egyedül. Szeretem az ellentmondásokat és az óriási kontrasztot, szeretek játszani a saját és a hallgató érzéseivel, olykor tudatosan, de ez jön belülről, ez a személyiségemre is nagyon jellemző egyébként. Véleményem szerint a brutalitás is lehet művészi, ahogyan a művészet is lehet brutális, itt nincs ellentmondás. Ritkábban igen, de általában nem. Ahogyan az előző kérdés(ek)ben is meg fogalmaztam nem nagyon szoktam tervezgetni, csak játszom és rögzítem ami jön, kevésszer szoktam parasztvakító módszereket használni tudatosan.
Olvasd el a teljes interjút az Ópiumbarlang blogon...!
Hallgasd meg az új albumot: "Fénytelen" (2022)