Zeneileg egyelőre kétarcú a produkció: egyszerre merít olyan emoviolence bandák örökségéből, mint az Orchid vagy az Ampere, és olyan post-metal zenekarokéból, mint a Neurosis, a Rosetta vagy az Isis. Ennek megfelelően az első dal (a machine for living in) egy velős és gyors zúzda, míg a második (tomorrow) epikusabb. A banda egyébként laza koncepció mentén az építészetből merít ihletet (Zsolt ezirányú rajongásának köszönhetően), ami részben a vizuális körítésben is megjelenik. A béton brut francia kifejezés, a nyersbetonra utal, erről kapta nevét a brutalizmus nevű építészeti irányzat.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
Hallgasd meg a kislemez dalait: "machine-à-habiter" (2023)
