A koncertezés egyik fő élménye pont az az undergroundban, hogy – mivel alapjában véve furcsa emberek gyülekezete -, sokszor olyan sztorik és személyiségek vannak a közönségben, hogy úgy érzi az ember, hogy egy filmben van. És az is jó dolog, hogy “szinten” vannak a produkciónk tagjai a hallgatósággal. A napokban néztem egy Devin Townsend-interjút ahol Dev pont erről beszél, és hogy mennyire mesterkélt baromság a sztárkodás. Maximálisan egyet tudok vele érteni. Attól az időtől eltekintve amikor színpadon állok, én is a közönség része vagyok. Főleg, amikor például olyan bandákkal lépünk fel, amik a kedvenceim. Ezt szerencsére gyakran meg tudom élni, rengeteg jó banda van itthon.
Olvasd el a teljes interjút a Fémforgácson...!