A lemez igazi ékköve ezzel együtt is a szomorkás Out Of Reach, ami nagy részében zongorás balladának tűnik, hogy aztán a pofánkba robbanjon az egész. Ráadásul a szövege is kimondottan ütős, ha csak ezt az egyetlen refrént írták volna meg a lemezre, már megérte volna! Márpedig ezzel meg is kezdődik az album legjobb része, ugyanis mind az alapjaiban már korábbról is ismert, nem kicsit AC/DC-s alapriffre építő, slágeres Liquid Love, mind pedig a full Alice In Chains-hangulatot árasztó (ráadásul nem is a Layne-es érára, hanem az újabb kori Alice-re tessék gondolni) Just A Guy tízpontos tételek.

Olvasd el a teljes kritikát a Shock! Magazin honlapján...!

slowmesh2