Lapszemle az online rockzenei sajtóban frissen megjelent lemezkritikákból.


beneaththevoid

Igen, ez egy fantasztikus produktum! Ez vitathatatlan tény. Az első hangtól az utolsóig zseniális alkotás. Minden a helyén van, a részletek tökéletes összhangban forrnak egy brutális egésszé, a dalok pedig magukkal repítenek naprendszereken, galaxisokon és az egész univerzumon keresztül. Közben átzuhansz több fekete lyukon, megküzdesz számos napkitöréssel és aszteroidamezővel, hogy végül az átélt viszontagságoktól kimerülve megpihenj a semmi közepén.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgács honlapján...!

Hallgasd meg az album dalait: "...Into Oblivion" (2021)

thycatafalque vadak

Hát igen, újabb Thy Catafalque-anyaggal lettünk gazdagabbak. Sok minden változott a korábbi munkákhoz képest, és sok minden megőrződött a thycatafalque-os stílusjegyekből. A dalok sokkal kerekebbek, sokkal dalszerűbbek lettek, mint az előző albumokon, és – nem meglepő módon – tökéletesen tetten érhető az elmúlt majdnem másfél év bezártságának hatása: sokkal súlyosabbak, nehezebbek lettek a témák, és megtapasztalhattuk Tamás pozitív értelemben vett ‘rosszabbik én’-jét.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Metal.hu honlapján...!

thycatafalque vadak

Már első hallásra felüti a fejét egy sokkal komorabb, sötétebb atmoszféra, ami azonnal meg is különbözteti az előző albumtól. [...] Amikor pedig azt gondolnánk, hogy Tamás minden lőportát elhasználta már, akkor érkezik a legerősebb szerzemény a címadó dal képében. Bő 12 percben akkora zenét kapunk az arcunkba a zord black metal-tól kezdve a synthwave-en, szaxofonos betéten át egészen a világzenéig bontakozva, – ezt pedig megtűzdelve olyan intim pillanatokkal, amit eddig csak a Malmok járnak-ban hallottam -, hogy arra nehezen jönnek a szavak. Katartikus élmény!

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus honlapján...!

beneaththevoid

A Beneath The Void leginkább a technikás jelzővel illethető death metal mellett tört lándzsát, de nem kell megijedni, szó sincs a követhetetlen témákkal megpakolt – számomra mindig is - öncélú deathcore vonalról, inkább olyasmi technikás death metal ez, mint a floridai Monstrosity későbbi dolgai, vagy egy szorosabb pórázon fogott korai Hate Eternal lemez lehetne ilyen, ha Eric Rutan kicsit visszavett volna a fékevesztett tempókból. A sci-fi hatású intro után robbanó Elegy pályára is állítja a korongot, a hangzás fülessel és a CD-t rendes cuccon megpörgetve is úgy dörren meg, ahogy kell.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockstation oldalán...!

Hallgasd meg az album dalait: "...Into Oblivion" (2021)

devoid2

A négyes bandcamp oldalán a hardcore metal jelzőkkel kategorizálja stílusát. Manapság, az alirányzatok alirányzatainak oldalhajtásai idején, amikor kényszeresen próbálunk skatulyákba gyömöszölni minden fiatal formációt, a fenti két jelző kevésnek tűnik a Devoid muzsikájának egzakt jellemzéséhez. Nagy átlagban stimmel a fenti kategória elnevezés. A gyökerei kétségtelenül a hardcore és a metal fúziójához vezetőek vissza, viszont ami az elmúlt két évtizedben ilyen-olyan extrém metal címszóval feltűnt a színtéren, az hellyel-közzel úgyszint jelen is vannak a dalaiban.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgács honlapján...!

Hallgasd meg az album dalait: Devoid - "Dusk" (2021)

vanta1

Július 2-án érkezik a sludge/stoner/doom metal banda Vanta első nagylemeze.

A harmadik dal után kezdhetjük realizálni, miért úgy írták le a srácok a saját zenéjüket, hogy disztópikus altató dalok. Végig egy sötét a saját mocskában fetrengő társadalom képe sejlik fel előttünk, a mentális dögkutat kipárolgása marja a szemünket. Viszont sokszor előjönnek a bluesos már-már balladisztikus dallamok, főleg gitár téren, amik mégis adnak egyfajta retkes szépséget és romantikát az egésznek. Amihez az akusztikus részek jól időzített használata is sokat hozzá tesz.

Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!

dalriada oszelo

A Dalriada új albumának kibeszélése a Fülelő videoblogon.

Nagyon jól tették Ficzek Andrásék, hogy nem vártak még tovább az Őszelő megjelentetésével, hanem végre-valahára ránk szabadították ezt a tíz dalt, melyet meghallgatva csak annyit tudtunk mondani: "A betyárját!" És mi sem bizonyítja jobban a Dalriada folk/prog/extrém metaljának működőképességét, hogy még a népzenés cuccoktól meglehetősen fázó Jam is szívesen bólogatott rá.

road senki

Az ezredforduló környékén több olyan zenekar is felbukkant a magyar rockszíntéren, akiket a kritikus hangok „tankcsapdásnak” neveztek, a közönség viszont ezzel nem igazán foglalkozott, bőven volt fogadókészség több, a debrecenihez hasonló zenekarra. A hasonlóság objektíven nézve is tényszerű. Volt. Azért csak volt, mert ketten közülük legalábbis biztosan megpróbáltak a korábbi vonaltól többé kevésbé eltávolodni. A Depresszió is feszegeti a határait, de a Road sokkal jobban letért a kitaposott útról. Utóbbiak írtak most egy minden eddiginél tüskésebb lemezt, néhol vaskos mondanivalóval, súlyos hangzással, sok-sok témával.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Lángoló honlapján...!

Hallgasd meg az album dalait: "Senki kedvéért nem fékezünk" (2021)

amorite2sunmoon

Az eredetileg szerzői kiadású tavalyi albumot a Sun & Moon Records jelentette meg nemrég fizikai formátumban.

A Keszi Csaba gitáros/basszusgitáros, Szabó Péter dobos/vokálos, és a 2016-ban csatlakozott Sass Márton énekes alkotta trió az Archaic Faces Of Ecstasy koronggal bizonyítja, hogy helyük van ebben a mezőnyben. A cím ugyan megtévesztő, hiszen nem sok archaikus elem van a nótákban, hiszen a srácok a jobb jelző hiányában kortárs megjelöléssel illethető death metal mellett kötelezték el magukat. Az Amorite nem a death metal címszó alatti régi leckét mondja fel, hanem a maga módján igyekszik járatlan, vagy legalábbis nem kitaposott ösvényekre vezetni a death metalt.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockstation blogon...!

Hallgasd meg az albumot: "Archaic Faces of Ecstasy" (2020)

beneaththevoid

Míg a korábbi lemezeknek inkább volt egyfajta technikás, de zsigeribb, direktebb death metal világa, addig az "...Into Oblivion" egy jóval nagyobb ívűbb, progresszívabb, érettebb lemez lett. Valószínűleg részint ez is indokolta a névváltást (bocsi srácok, egy jó darabig még biztosan Kill With Hate-ként fogok hivatkozni rátok, a megszokás átka, haha), mert ugyan össze lehet hasonlítani a korábbi kiadványokkal az idei albumot, viszont nem érdemes. A régi alapok továbbra is jelen vannak, értem ezalatt a fogós, technikás szólókat vagy Turcsák Bence jellegzetes dobolását, de akár Gyémánt Krisztián csontba maró vokálját is említhetném, mégis az egész, hogyha például a debüt mellé tesszük, egy majdhogynem teljesen más bandát tükröz.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rozsdagyár oldalán...!

Hallgasd meg az albumot: Beneath The Void - "...Into Oblivion" (2021)

beneaththevoid

A Kill With Hate eonokon át tartó (4 év, nem is olyan hosszú idő amúgy…) mély és borzalmas álmából felébredve Beneath the Void-dá változott. Egy technical death metal szörnyeteggé, ami rögtön képes magát beenni az ember szívébe és természetéből adódóan teszi ezt úgy, hogy közben elpusztítja az élőszöveteket korruptálja azt és minden mást is ami az útjába áll.

Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!

Hallgasd meg az albumot: Beneath The Void - "...Into Oblivion" (2021)

beyond2021

Múlt év áprilisától esedékes a fizikai megjelenés, melyről már kezdtem végleg letenni, mikor megérkeztek az első hírek, hogy tényleg jön a CD verzió, viszont a srácok csavartak egyet a dolgon. Közhely ugyan, de ha valakinél, Parajdi Tamáséknál most feltétlen létjogosultsága van annak a zenész-bölcsességnek, hogy egy lemez készítését legfeljebb abbahagyni lehet, befejezni viszont nem. Az Elhagyott város most kapott egy alapos ráncfelvarrást, a Beyond ugyanis időközben trió felállásra váltott, Zavarkó András maradt az egyedüli hathúros, az énekes és korábban gitáros Para pedig basszusgitárt akasztott a nyakába. Ezek következményeként a csapat új gitár- és basszussávokat rögzített, sőt alakítottak is a dalokon, lecseréltek éneksávokat, végül az egészet újra keverték, ráadásként pedig a hanganyag egy új borítót is kapott.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockstation oldalán...!

Hallgasd meg az album dalait: "Elhagyott város" (2020)