Ami már a klippes daltól kezdve egyértelmű, hogy hangszeres téren szintet léptek, ami a legjobban a gitárokon hallatszik. Csak úgy repkednek a death metalos virgák, a jól bepöccintett szólók és egyértelmű, hogy ez a lemez most ezekre az erősen dallamközpontú témákra lett felépítve. Viszont mindezek ellenére is, nem csak virgázások vannak, hanem döngölés is. A beatdownos részek letaglózóak, a breakdownok meg arcbamászóan súlyosak, ami kell is, mert nekem néha már kicsit sok volt a dallam és a gitár virtuózkodás, még ha kellően profi, igényes és egyáltalán nem öncélú is. A jól felépített dallam világ pedig egy pöpec hangzással párosul.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!