Náluk mindig az volt az érzésem, hogy hiába rágják a szánkba, hogy mekkora trash amit csinálnak, mindig az jön át, hogy ez azért egy precízen megszerkesztett dolog. Persze zeneileg káosz, ami tele van mindennel, amit szeretnek, gondolom. Van itt metal, punk, hardcore, screamo, post-rock, kis elektronika. Meg ezeknek a mindenféle elkorcsosult egyvelege, ami sokszor feldolgozhatatlan, sokszor komolyan vehetetlen, de mégis magában hordoz egy zsigeri érzést, ami annyira jellemző az én korosztályomra. A talán már felnőtt korba lépett, modern, késő fiatal, kora öreg pupákok nagyrészével együtt rezonál.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
