needless2

Az ötös nem a könnyebb utat választotta, nem mentek rá tudatosan a refrénekre, a dallamos gitárjátékra, hanem a progresszívebb irányba fordultak. Önmagában az a tény is jelzésértékű, hogy a friss anyag épp húsz perccel hosszabb, mint a debüt volt. A záró Transgalactic – mely egy hétnyi folyamatos hallgatás óta is a favoritom - a tíz percet is meghaladja, annyi minden történik benne, hogy még most is újabbnál újabb dolgokra kapom fel a fejemet. A leírtak alapján akár úgy is tűnhetne, hogy a Needless zenészei egy órányi hangszeres bemutatót rögzítettek, de ez távolról sincs így. Dalokról beszélünk.

Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation oldalán...!