Lapszemle az online rockzenei sajtóban frissen megjelent lemezkritikákból.
- Részletek
- Ary
- News
Bár a zene ezúttal is egyszerre ötletes és hat zsigerinek, mégsem könnyű megjelölni, merre mozdult tovább a csapat zeneileg. Legalábbis, amennyiben ragaszkodunk különféle zsánerekhez és zenekari hivatkozásokhoz, akkor nagy eséllyel belebonyolódás lesz a vége (e tekintetben a Pantera/Down/COC-szentháromság egy csipetnyi Motörheaddel és BLS-sel kiegészítve jó irány lehet), így a legegyszerűbb és talán leghelyénvalóbb, ha annyit jegyzünk meg, hogy a kvartett ismét szélesített valamelyest a saját maga által az utóbbi két évtizedben feltérképezett-kitaposott ösvényen.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Hammerworld honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "Steel Is the Way" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
Játsszunk el a gondolattal egy pillanatra: itt ez az új album egy magyar zenekartól, amelynek nem ismerem a tagjait és a múltját sem. Csak a zene számít, amit hallok. Úristen, hogy szól!? Kegyetlenül tömény, testes, egyúttal van tere! Az a basszusgitár-téma az elején, milyen finoman, selymesen búg!? És a kezdő riffek alatt a szavalás? Egy tömegek előtt, lázas tekintettel beszélő forradalmár képe jelenik meg előttem. Aztán beindul a dal, ami több, különböző dinamikájú részből áll össze és egy hatalamas, tényleg monumentális refrénben csúcsosodik ki! Ebben a hét percben annyi ötlet, annyi zene és annyi érzelem akkumulálódott, hogy másnak ebből egy teljes albumnyi dal is kijönne.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Hammerworld oldalán...!
Hallgasd meg az album dalait: "Az utolsó rapszódia" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
A teljes lemezt már nagyon hallani akartam, bár tartottam tőle, illetve mondjuk úgy: benne volt a pakliban az a lehetőség, hogy ez is cirka két-három húzótételt tartalmazó anyag, mint a Metálbomba volt. Viszont már az első hallgatás közben éreztem, hogy oké, megvagyunk, rendben vagyunk, ez férfimunka, el lehet engedni a parát mind a dalokkal, mind az új frontemberrel kapcsolatosan. Én személy szerint az olyan Gép-nótákat kedvelem, amik direktebbek, kevésbé komplikáltak vagy művésziek és az sem baj, ha van bennük némi tempó. Ilyenből meg van egy pár, olyanok, mint a címadó, az Amíg a tűz tombol, a Tiszta hitem, a Gábor énekével már ismerős Ég veled, a Neked vagy a Fogadj el. Ez már meg is van annyi, mint amennyi kedves Pokolgép-nótám volt a legutóbbi 20 évben. Pozitív? Az.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Hammerworld honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "Vissza sose nézz" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
2024 pezsgett a jobbnál jobb zenekarok jobbnál jobb megjelenéseitől, ebben pedig kis hazánk is konstans magasan tartja a lécet. Legszívesebben minden egyes idei honi kiadványról beszélnénk kicsit (vagy többet), de erre egész egyszerűen nincsen sajnos kapacitásunk – azonban így se akartunk senkit update nélkül hagyni azzal kapcsolatban, hogy az év során milyen finomságok hagyták el a magyar underground konyháját. Néhány fontosabb, érdekesebb vagy épp eldugottabb lemezt már kiveséztünk, de ahogy mondani szokás: bőven van még ott, ahonnan ezek jöttek. Ebben a mostani, nagyjából tematika nélküli underground gyűjteményünkben akad nagy- és kislemez, friss debütálás, demóanyag, rendszerkritikus megszólalás, hobbizenélés és öndefiniálás, a pár perces lemezhossztól a háromnegyed órás utazásig. Bár a cikk megjelenésekor már javában zajlanak az év végi listáink munkálatai, még előbb mindenképpen szerettünk volna pár értékes anyagról külön is írni, hogy véletlenül se maradj le a Beerzebub, a Black Particles, a Gear, a Retorsion és a Vér alábbi kiadványairól.
Olvasd el a teljes ismertetőt a Nuskull oldalán...!
- Részletek
- Ary
- News
A Brygmus névre hallgató fővárosi kreatúra öt éve kelt életre. Ha jók az infóim, az egykori alapítók közül már csak a gitáros Szakács Bence (GRRRMBA, Jack, My First Knife, stb.), illetve a négyhúros felelőse, a Her Highness soraiból ismer(he)t(ő) Kovacsics Tamás vannak a fedélzeten. Tavaly csatlakozott hozzájuk Németh Szabolcs gitáros, illetve Szőke Bogi vokalista, akarom mondani, voKILLista. A dobokért pedig Illés Ádám felelt. Az Augury még tavalyi cucc, egészen pontosan még egy éves sincs, így talán nem késő ejtenünk róla pár keresetlen szót. Annál is inkább, mert jelen lemez már a második Brygmus anyag a holland Dying Sun Records gondozásában. Nyilván limitált fizikai példányszámokról és az underground legaljáról van szó, de a saját közegüket nézve emiatt csak jár nekik egy kalapemelés.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Augury" (2023)
- Részletek
- Ary
- News
Az Oddha Raur a zenekar kísérletező és merész oldalát mutatja be, mind a hangzás, mind a hangszerelés vonatkozásában. Az előző lemezekhez képest itt egy súlyosabb, metálosabb hangzás dominál, amely a dalok sűrűségében és dinamikájában is jól érezhető. A pszichedelikus metál és az improvizatív jazz merész módon keveredik a sludge, drone és ambient elemekkel, így kialakul egy sajátos zenei világ, amely folyamatosan fejlődik és átalakul.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockbook oldalain...!
Hallgasd meg az album dalait: "Oddha Raur" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
A FeketeFagy név mögött álló alkotó(k) személye ha nem is veszik a Káoszba, nehezen felderíthető. De ez a körülmény jelen közegben nem is lehet prioritás. Az egylapos borító sem tartalmaz erre nézve információt, mindössze a dalszerző Attila (Azzarath) lábjegyzete került a fekete-fehér grafika túloldalára. A cél minden bizonnyal az volt, hogy a hallgatónak minden téren szabad képzettársításra legyen lehetősége. Az előző, Átokhold című felvételhez nem volt szerencsém, így a minimalista design révén fel voltam készülve arra, hogy raw, vagy necro black metallal lesz dolgom. Ezen alirányzatok jegyei ugyan fellelhetők az egyes epizódokban, de a Káosz esetében korántsem csak erről, a sok esetben kényszer szülte minimalizmusról van szó.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Káosz" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
Egy ideje már nem néztem szét Axafan szellemek járta háza táján, ami nagy hiba volt, mert Tamásiban élő barátunk szinte havonta elővarázsol valamit lelke sötétségének ládikájából. Ezúttal az Urachel-projekt denevérszárnyai emelkedtek a magasba, vagy pontosabban ereszkedtek le Gehenna mélységébe. A tíz lángnyelvet magasba lövellő korong 34 percben szúr, vagdal, tép, perzsel és bontja darabokra mindazokat, akik tesznek egy próbát vele. Bevallom őszintén, én egy ideig csak kerülgettem az anyagot, mert féltem attól, hogy az egyszemélyes projektek többségéhez hasonlóan az Urachel is beleesik az ingoványossá váló hangzás világába. Ezt lehet az előadó észre sem veszi, ám a hallgató számára – master ide vagy oda – elvész a kezdeti varázs és az album nem tűnik differenciáltnak, hovatovább a dallami munka árnyalatai is elvesznek. Szóval ettől tartottam, szerencsére alaptalanul, mert amit kaptam, az minden, csak nem giccsdoboz!
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "Gehenna" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
Ha tél, akkor melankólia és elmúlás. Ilyenkor a leghúsbavágóbbak a szombathelyi atmospheric black metal WitcheR szerzeményei. Akár a létüket bevégző, aláhulló száraz falevelek pusztulásának szépsége, dalaik minden hangjegye az emberi élet útjának csöndes végét hirdetik. [...] A Boszorkányszimfóniák ötletes instrumentális mozdulatai között hat átiratot, valamint egy saját szerzeményt találhatsz. Az átdolgozások olyan közismert zeneszerzők remekeit gondolják újra, mint Tchaikovsky, Händel, Grieg, Chopin, Williams és Orff. A korongon hallható tételek között arányos feszültség húzódik, miközben az egyes dalok köré tökéletesen kimért melankólia épül lenyűgöző dallamzúgással, amely azután egy 27 perces komoly, egységes atmoszférává áll össze.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus honlapján...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Boszorkányszimfóniák" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
Hosszú idő után új stúdióalbummal jelentkezik a Pokolgép, aminek érdekessége, hogy nem csak nagy kihagyás után jön, hanem az első lemez, ami Bánhegyesi Richárd énekessel készült. Volt hát mit kibeszéljek...
- Részletek
- Ary
- News
Ha valakire, akkor Zolee-ra egyértelműen elmondható, hogy minden stílusban otthon van és ezt a Stigmata of Satan egyértelműen alátámasztja. A black metal „skatulyában” mozgó Urachel messze túlmutat az egydimenziósságon, a monotonitáson, hiszen a dalokban rengeteg nüansz, apró részlet bújik meg, amelye(k) érdekessé, élvezetessé, változatossá teszi(k) a lemezt. A hatásokat illetően, találkozunk ős Bathory-val, korai Immortallal (Diabolical Fullmoon Mysticism/Pure Holocaust éra), Mardukkal, Dark Funerallal, sőt, még Dissectionnel is.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rattle A.D. oldalán...!
Hallgasd meg az album dalait: "Stigmata of Satan" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
A forgatókönyvet jól ismerjük; az underground egyes elágazásaiban évek – jelen esetben évtizedek – óta aktív zenészek a komfortzónájukból némiképp kilépve egy másik alirányzatban próbálják ki magukat. A név tehát új, a mögötte álló alkotók ellenben más szegmensekből ismerős figurák. A Morgh soraiban a nyírségi sludge/stoner/death förmedvény, a Drow frontembere, Szabó Szabolcs és a hasonlóan napfényes muzsikában utazó néhai Nadir két ritmusfelelőse, a dobos Fekete Szabolcs, illetve a basszusgitáros Gál Ferenc egyesítették erőiket. [...] Az alig negyedórás kinyilatkoztatás egy introt és három tételt tartalmaz – a műsor a kazetta mindkét oldalán ugyanaz. A Morgh a black metalhoz elsősorban mint zenei irányzathoz közelít, tehát nem necro vagy raw címkékkel illethető, és az attitűdre koncentráló alibi muzsikálásról van szó.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Malum" (2023)
