Lapszemle az online rockzenei sajtóban frissen megjelent lemezkritikákból.
- Részletek
- Ary
- News
Első körben megjegyezném, hogy több helyen is láttam a Funust a Darkthrone-fèle black metal stílussal párhuzamba hozni, ami szerintem csak részben helyt álló. Igen, vannak benne blastbeat-ek, károgás, reszelések, de az egész albumban megbújó melankolikus költészet, illetve sötét/szomorkás dallamok, szólók alapján a dark metal kifejezés inkább mérvadó tevékenységükre. Nem érzek ebben a zenében gonoszságot, sátáni energiákat, a black metal stílusra jellemző mélyenszántó gyilkos gondolatokat. Inkább hallom az elkeseredettséget, mizantrópiát, emberi dolgokat, amit sokszor még nehezebb megfogalmazni zenében.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgácson...!
Hallgasd meg az album dalait: "Örökké" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A kreatív habitusáról híres Czakó Dániel (Formorket, Karst, Pagan Megalith, Paragon Zero) szinte fogalom úgy a miskolci, mint az országos black metal undergroundban, de hosszabb ideje már a híres punk rock csapat sorait erősíti. Emiatt csak reménykedni lehetett benne, hogy egyszer visszakacsint, ami most megtörtént ugyan, viszont az alkalom mégsem örömteli. Barátja és korábbi zenésztársa, a szintén miskolci Bonnyay Péter (Aornos, Pagan Megalith, Paragon Zero), a Junkies technikusának 2021-es halála vezette vissza a fekete fém világába. A Shrines of Morbid Indignity dalszövegei eredetileg Bonnyay hagyatékából származnak, amihez Czakó (itt Gravel Shores) zenét írt, majd a többi Junkies-tag bevonásával rögzítették a lemezt. Rögtön leszögezem, a dallamokkal erősen körülbástyázott, hangzásában mégis a korai norvég black metal hőskorát idéző tizenhárom szerzemény mindegyike letisztult, túlzásoktól mentes, korrekt alkotás.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "Shrines of Morbid Indignity" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Itt a tél, meg már az új év is. Ez sok mindent jelent, mind közül a legizgalmasabb viszont az, hogy a veszprémi punkok magukra öltik black metal gúnyájukat. És így télvíz derekán, már harmadjára csodálhatjuk meg, a bakonyi tájak, tremolóba foglalt báját. [...] Az első kettő 7 perces dal, minden tekintetben változatos, persze csak a stílusra jellemző monotonitási szabályokat betartva. A jégcsap riffek végi hullámzanak, hol csatába hívnak, hol pedig megpihennek.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "III" (2023)
- Részletek
- Ary
- News
Leszögezem, nem fogok késhegyig menő vitába bocsátkozni arról, hasonlít-e bármelyik banda hangzásához a hazai nu metal/industrial csapat anyaga. Természetesnek tartom, hogy egy olyan univerzális műfaj mint a metál, folyamatosan reflektál más zenei irányzatokra, amelyből azután valamennyire töltekezik is. E tekintetben úgy vélem, a magyar szintér crossover szekciójában az Acid Empire ment el legtovább, s e pillanatban nem tudnék mondani még egy ilyen különleges produkciót, akiknek jellegzetessége volna, hogy nem pusztán átlépik a metál formai mezsgyéit, hanem elmossák azokat. Korongjuk hét száma 25 perecen keresztül feszegeti a mindeddig ismert zenei határokat is. Rögtön a nyitó szám, a Never Forgiven prezentálja mire számíthatunk: az elektronikus, a rap és a metál eddig idehaza ilyen mély merítéssel ki nem próbált műfaji ötvözetét, amit a második tétel, a Horrified azonnal tökéletes formában futtat ki.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus oldalán...!
Hallgasd meg az album dalait: "Feast" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Ami mellett nem mehetünk el, hogy a srácokat ún. metalos hardcore-bandaként ismerte meg a negyérdemű kicsivel több mint négy éve, és noha a hardcore-gyökerek még mindig ott vannak a zenéjükben, a sebességükben, vagy csak az énekes, Waldmann Szilárd fizikumában, a technikai részeit lassacskán levedlette a zenekar. Az egyszerűbb és súlyosabb témákat felváltották a technikásabb, groove- és svéd láncfűrészhangzás-orientáltabb tekerések, ami a mostani kislemezen már jócskán inkább előtérbe kerül, mint a másfél évvel ezelőtti második nagylemezen, ami még azért próbált ebbe a hácés vonalba több ujjal kapaszkodni. Ezzel amúgy semmi gond nincs, sőt, nekem a Devoid valahogy mindig inkább metal volt, mint hardcore. Most pedig, hogy a zsánerrendőrség is lehelyszínelt, lássuk, mit is értek az “elmetalosodás” alatt.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Nuskull honlapján...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Parallel Realities" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A Hamvak egy új érát ígér D muzikális evolúciójában, az ősi legendák, pogány kozmológiával áthatott rituálék sötétebb oldalát hívatott bemutatni nekünk ez a megzabolázatlan fekete lyuk. És ez nem csak egy üres promó szöveg, a Maelstrom of Abhorrent Incantations valóban újat tud mutatni mindazoknak, akik képesek beinjektálni ezt a sűrűn hömpölygő iszapot a vénájukba. D tényleg egy új megközelítésből nyúl hozzá a régmúlt ősi varázslatához, mégpedig egy minden eddiginél sokrétűbb, többdimenziós dalszerzés és a death metal brutalitásának az előtérbe helyezésével.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgácson...!
Hallgasd meg az album dalait: "Maelstrom of Abhorrent Incantations" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Maga a hanganyag bizonyos szempontból szólólemez, de a dalokban a zenekar minden jelenlegi tagja közreműködött. A CD pedig megzenésített verseket is tartalmaz ugyan, de a tracklisten szép számmal akadnak klasszikus Pokolgép nóták, ahogy friss dalok is. Az újdonságok és a régiségek aránya közel fele-fele, pontosabban a végeredmény tíz-hét az utóbbiak javára. Ami a legtöbb rajongót meg fogja lepni, az nem más, mint maga a tény, hogy a stúdióban az összes dalt Gábor énekelte fel. Aki járt már Pokolgép koncerten, az tisztában van vele, hogy a gitáros élőben alaposan kiveszi a részét a vokálokból, de sokan feltehetően csak most fognak rácsodálkozni, hogy szólóénekesként sincs rejtegetni valója.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Tiszta szívvel Pokolgép" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Az előzetes belefülelések alkalmával, meg voltam róla győződve, hogy ez egy külföldi csapat, akik valamilyen bizarr oknál fogva megszállottként szeretik a magyar / erdélyi történelmet és kultúrát (volt már rá példa, igaz többnyire zenekarnév választásnál) majd végül szembesültem a tényekkel. A Denevér, Terebesi Tibor OMB, azaz „one man band” black metal projektje, ahol gyakorlatilag szinte teljesen egyedül csinált mindent. A zeneírást, komponálást, dalszövegeket, feljátszást (összes hangszer plusz a vokálok) és a felvétel is az ő munkája, amiben Vincze Tamás közreműködött. Illetve pár nótában az Aornos főnök Tátrai Csabát hallhatjuk bőszen virgázni. Őrületes meló van ebben, ezt azonnal levágtam, nem akármikor pattint ki a tarsolyából egy ilyen lemezt az ember.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "Vámpír" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Mivel magam is a black metal irányából közelítettem a formációhoz, fogalmam sincs, hogy a Junkies tábora hogyan reagálta le a dolgot, de kötve hiszem, hogy a Stonebloodnak bármilyen érdemi hatása lenne arra a zenekarra. Dániel célja a Stoneblooddal az volt, hogy korábbi zenésztársának, a 2021-ben elhunyt, és főként a Paragon Zero, illetve a Pagan Megalith révén ismert P.-nek emléket állítson. Ehhez pedig az egykori társ dalszövegei szolgáltatták az alapot, melyeket Dániel (itt: Gravel Shores) zenésített meg. A Junkies három további muzsikusa pedig egy ez idáig járatlan útra tévedt.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Shrines of Morbid Indignity" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Szimfonikus modern metalként aposztrofálja saját magát az Echonald , ami annyiban sántít, hogy a Becsület című új albumukon hallható metal már jó tíz éve nem valami modern. Ezzel együtt összességében nem volna rossz, amit a srácok csinálnak, ha nem kellett volna ismét a rímrendőrséget tárcsáznunk egyes megoldások hallatán. Igazán kár...
- Részletek
- Ary
- News
Az utóbbi hónapokban egyszerre érlelődött nálam a honi Ahriman és a Witcher legújabb korongja. Noha mindkét lemez saját jogán is önálló cikket érne, talán senki sem veszi zokon, hogy egyszerre merem ajánlani mindkettőt az arra fogékony zenehallgatóknak, hiszen a műfajukban kiemelkedő alkotásokról van szó, amelyeket büszkén lehet polcra tenni.
Olvasd el a teljes cikket a Mögött blogon...!
- Részletek
- Ary
- News
A Türböwitch itthon egy olyan mezsgyén mozog, amin rajtuk kívül nem sokan tülekednek. Ha az előző mondataim alapján a zenekart nem ismerő olvasóknak nem lenne világos, a banda abban a szándékosan alapra vett, minden megnyilvánulásával a jóízlésbe páros lábbal taposó muzsikában utazik, melynek ösvényét olyan elődök kövezték ki, mint a Motörhead, a Venom, a Discharge vagy mondjuk a Midnight, illetve számos, nagyobb nevet nem szerzett alakulat. A második nagylemez esetében azonban a fentiek legfeljebb ideológiai értelemben vett iránytűként szolgálhattak, a fő zenei hatás a korai Sodom lehetett. Lehet, hogy tévedek, de Angelripper triójának befolyását szinte minden témán érzem. Ez pedig ebben a mezőnyben egyáltalán nem baj, sőt...
Olvasd el a teljes lemezkritikát a 15 éves RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Fullmoon Liquorthropy" (2022)