Lapszemle az online rockzenei sajtóban frissen megjelent lemezkritikákból.
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
A zenekar saját bevallása szerint hardcore metalban utazik. Erre én is rá tudok bólintani, azonban ez a halmaz túl tág, más kategória pedig túl szűk lenne nekik. Így a szókapcsolathoz még olyan jelzőket tennék hozzá, mint modern, nu metalos ízekkel fűszerezett, groove-centrikus vagy hogy a szakmai terminusokon kívül mást is bedobjak, tenyeres-talpas. A két előző anyag megszólalása sem volt bárgyú, de az új EP még azokra is rádob egy szeneslapátnyival. A hangzás tekintetében tehát sikerült még egyet előrelépni, a hazai extrém metal vonalon jól ismert Hájer Gergő (lásd: Omega Diatribe, illetve Audionerve/Vented) olyannyira odatette magát a keverésnél és a masternél, hogy anélkül is berezonálnak az ablaküveg táblái, hogy csutkára tekernénk a hangerőt.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rattle Inc. honlapján...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Parallel Realities" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Annak idején az volt az érzésem, hogy a Devoid albumai a kevésbé hardcore rajongóknak – pár ütős szám kivételével – nem tartogatnak nagy meglepetéseket, számukra talán kevesebb okot adnak a figyelemre. A Parallel Realities esetében már nem gondolok ilyesmikre. A kislemez a maga tizenhat és fél percével végig megőrzi hevét, amellett a trackek intenzitása nemhogy csökkenne, inkább fokozódik, mígnem kulminál az Divide-ban. A sejtelmes, viszont különálló számként fölöslegesen szerepeltetett introt (Breath Of Oizys) követően a győriek keményen belecsapnak.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus honlapján...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Parallel Realities" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Akik hozzám hasonlóan a ’90-es évek közepén voltak pályakezdő metalosok, Szilágyi István dobost a Necropsia, illetve a későbbi időszakból a Szeg ütőseként ismerhetik, a „Károlyok” pedig szintén a Szeg muzsikusai voltak. Ők hárman, azaz István, Plank Károly basszusgitáros és a hathúrosét felelős Patai Károly hosszú évek óta együtt muzsikálnak, a Molto pedig a jelenlegi zenekaruk, ahol a vokálokért a debreceni undergroundból szintén ismerős Katona Péter felel.
A név – számomra legalábbis - új, a zene, a hozzáállás azonban mit sem változott. (A Napok halottja egyébként már a harmadik lemezük a Molto logója alatt, de hozzám csak ezzel az idei anyaggal jutottak el.) Akárhogy és akármeddig vakarom is a fejemet, a mai magyar mezőnyből nem jut eszembe olyan groove metal zenekar, amelyik ebben az autentikus formában, anyanyelvén nyomná ezt a ma már retrónak minősülő muzsikát.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Napok halottja" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Úgy néz ki, hogy ez az év erről szólt, hogy folyamatosan meglepjenek a zenekarok. A tavalyi Duskról is én fogalmaztam meg a kritikát és akkor kifejtettem, hogy ez a zene nem igazán az én műfajom, de azért próbálkozom vele. Most azt kell mondanom, hogy a zenekar valamin nagyon változtatott, mert a Parallel Realities sokkal befogadhatóbb, sokkal Meshuggah-sabb alapjáraton. Nem azt mondom, hogy a svédeket másolná a zenekar, hanem hasonlóan több tört ritmust is alkalmaznak, illetve vannak itt eléggé meglepő finomságok. Néhol felfénylik egy-egy Slayeres hatás is, illetve egy kicsit klasszikusabb metal beütések, de pontosan ettől érzem azt, hogy sokkal befogadhatóbb ez az egész.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Parallel Realities" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
A Depresszió új lemeze tankönyvbe illő – már hogyha arra keresünk példát, hogyan kell helyükön kezelni az album kiadása előtt elejtett promóciós szövegeket. Ugyanis a srácok nyilatkozatai ellenére nem hallani sok újdonságot a Vissza A Földre albumon, továbbra is a rá jellemző Depressziós (de nem depressziós) zenét játssza a csapat. Újabb tíz album múlva pedig talán a gyermeteg szövegeket is megszokjuk majd.
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Az Aebsence igazából egyik trendbe sem illeszkedik: zenéjük egyértelműen kortárs rock/metal, dalszövegeik szóhasználata, illetve a szövegek ritmizálása, prozódiája utal vissza csak a magyar népdalok atmoszférájára. Azonban ahogy hallgattam sorban a dalokat, azt éreztem, hogy pontosan ezek a ma már tényleg csak irodalmi szövegekben, az élőbeszédben azonban sosem használt archaikus kifejezések ("Krisztus Urunk, szeretőm lesz ölelő, vánkosom, zsarátnok, ez a legény nem siránkozós fajta", stb.) akasztják meg az atmoszférát, mert éles ellentétben állnak a modern zenével. Mindenesetre szokni kell és idővel beérnek ezek a sorok.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rozsdagyár blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Sűrű" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Továbbra is felkavaróan őszinte szövegvilágú, bele az arcodba powerviolence / grind / fastcore zenét nyom az Another Way, Andrisék pedig hűek maradtak régi önmagukhoz. A Csillagok kutyaláncon a srácok sokadik nagylemeze a sorban, méghozzá a hetedik (!) és egyben a legsúlyosabban húsbamaró, aktuális mondanivalóval rendelkező anyag. A grindcore, fastcore, powerviolence mint műfaj sosem volt nálunk – rossz szóval élve – divat, mégis az Another Way máig kitartott eme rendkívül energikus és könyörtelen stíluskavalkád mellett. A 17 perc 43 másodperces játékidőbe összesen 14 darab nótát préseltek bele a fiúk, amiben akad egy kakukktojás, de erről később.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus weboldalán...!
Hallgasd meg az album dalait: "Csillagok kutyaláncon" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
A sampler-használattal nekem meglehetős elvárásaim vannak; elfogadom és megértem, ha egy banda azért használja, hogy pótoljon vele egy hiányzó tagot (például dobost vagy basszert), de hogyha valóban hangszerként használják, tehát ha egy tag eleve sampler-poszton van, akkor na, ott lehetőleg történjen is valami folyamatosan, ne csak a play menjen valami minimális, ritkára állított prüntyögéssel. [...] A Golconda samplerétől szinte szikráznak az idegszálaim, annyira elszállós, ugyanakkor veretős.
Az indusztriál jelleghez erősen hozzáad a 2055 című nóta, melyben zene helyett egy ritmikus üzemi háttérhangot hallunk: kalapácsolásszerű ütemes hang, közben gépek működnek. Majd egy férfi angol monológja kezdődik: „it's only me, my pick-axe and the pavement...” („ez csak én vagyok, a csákányom és a járda”). Egy útépítőmunkás gondolataiba hallgatunk bele, amint egyszerű kétkezi melósként, kiábrándultan elmélkedik saját életéről és a világról.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rozsdagyár blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Posterity" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Örömmel jelentem, hogy a Moltóval bizony számolni kell: lemezről lemezre egyre jobbak, az új korongjuk pedig bivalyerős, lesöpör mindent az asztalról. Az sem elhanyagolható tényező, illetve beszédes, hogy kik is alkotják a zenekar tagságát: Katona Péter énekes, Szilágyi István dobos, Patai Károly gitáros és Plank Károly basszeros korábban már letette névjegyét a hazai rockszíntéren. [...] A kilenc dalt felvonultató, durván harminchárom perces "Napok halottja" kompaktabb már nem is lehetne, lényegre törő, töltelékdalok nélküli erődemonstráció. A kegyetlen groove-val támadó Arcok nyitja a lemezt: tipikus Molto, de érezni rajta, hogy feszesebb, értettebb, mint a korábbi dolgaik.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rozsdagyár blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Napok halottja" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Már a debreceni trió magnum opusának számító első album sem volt egy vidám anyag, a hét év után elkészült és szerzői kiadásban napvilágot látott második nagylemez viszont még azon is túltesz – majd’ minden tekintetben. Elődjéhez hasonlóan, az Infected Consciousnesst is tekinthetjük nyugodtan konceptalbumnak, hiszen – azon túl, hogy a lemez egy adott légkör, érzelmi állapot köré épül fel – a dalok szorosan összekapcsolódnak, precízen átgondolt rendben követik egymást és hangulatos gitárzenei részek kötik össze őket. Emiatt egyben érdemes meghallgatni, úgy működik igazán az utazás. Valóban nem bulizós a cucc, de olyannyira nem, hogy lehangolt vagy kiegyensúlyozatlan lelkiállapotban nem is ajánlott nekiveselkedni. Az, hogy komor, nem kifejezés.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Ric$ & Green blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Infected Consciousness" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
Először a cím mellett a borítón akadt meg a szemem. Ez a visszatérés nem igazán sikerült az űrhajósunknak. Ezt több féle szemszögből is vizsgálhatjuk. A COVID után már semmi sem lesz ugyanolyan, mint anno volt, illetve a múltba révedést is, hogy honnan jött a zenekar, merre tart és vajon van-e jövőnk egyáltalán? Ezt a témát boncolgatva a szövegek is most sokkal sötétebbek, mint azt megszoktuk Halász úrtól. A szerelem, a remény sokkal inkább háttérbe szorul és ezt én egy kimondottan negatív hangvételű lemeznek érzem. A tíz dal amúgy viszonylag gyorsan lepörög, de nem is csoda, hiszen éppen csak félórásra sikeredett a legújabb anyag.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Vissza a Földre" (2022)
- A hirdetés mentése sikerült
- Ary
- News
A debüt EP kellően meggyőzőre sikeredett a márciusos srácoktól, úgyhogy nem volt kérdés, hogy rákanyarodunk a debütlemezre is - ami egyébként nem sokkal hosszabb az EP-nél, de nevezzük lemeznek. És hát mondhatnánk, hogy Mindig könnyebb dicsérni azt, amit úgy kapunk a bandáktól, de hát ismertek minket, nem szeretjük a könnyű utakat. Meg különben is, "ami neked a könnyebb út, ott nekem a könnyem hullt..."
