Lapszemle az online rockzenei sajtóban frissen megjelent lemezkritikákból.
- Részletek
- Ary
- News
Gyorsan essünk túl a száraz tényeken: bár a Jósa Tomi által írt énekrészek már megvoltak, de a kiválását követően a 2018-ban gitárosként érkezett, majd frontemberré is előrelépő Erdélyi Peti átalakította a témákat a saját ízlésére és hangfekvésére, majd újra felénekelte azokat. Ami pedig a basszer pozíciót illeti, Illisz Ákost 2019-ben Nedoluha György, őt pedig tavaly Horváth István váltotta. Utóbbi végezte az előző lemez hangmérnöki munkálatait, így nem volt zsákbamacska a bevétele. A változások ellenére az irány továbbra is a Bay Area és a teuton (német) thrash keverése, ahol a tempó és az erőszakosság utóbbiból, míg a dallamosság és a változatosság inkább az előbbiből táplálkozik. Úgy is mondhatjuk, hogy a Kreator nyerssége és a Testament dallamossága lett bebújtatva egy modern, divatos ruhába.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Nuskull magazin honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "The Endgame Protocol" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Kövecses Evelin érkezésével a második gitár fronton bebetonozódott a felállás, az énekes Ivanics Dani pedig belátta, hogy nem tud örökké bujkálni a fejében lévő démonok elől és szembe kell néznie velük. Ebből már kiderülhetett, hogy a To Kill a God a mentális betegségek és függőségek témakörét, mondhatni jobbára Dani “személyes poklát” járja körbe. A lemeznek nem csak a mondandója teremt könnyebb kapaszkodót a mai 20-as, 30-as éveikben járó egyéneknek, de műfajilag is nagyjából a deathcore és metalcore közé csáklyáznám be a hangzást, amik mint tudjuk, elég jó érzelemkifejező stílusok. A lemezt hallgatva leginkább a 2010-es évek elején felfutó Sumerian-bandák jutottak eszembe (Born of Osiris, Veil of Maya, After the Burial stb.), és bár manapság már nem egy nagy truváj ezt a soundot képviselni, tény, hogy itthon erre nemigen van példa.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Nuskull magazin honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "To Kill a God" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Hat éve már az utolsó nagylemeznek, ami a Neurozis volt, ami nekem személyszerint az egyik kedvenc grind anyagom. Noha, nem mintha közben lazsáltak volna a srácok, szinte minden évben adtak ki valami split-et, a legutolsóról volt szó itt is. Közbe meg szinte megállás nélkül járják hazánkat és a környező országokat is, így nem hiszem, hogy sok idejük maradna otthon a mosogatásra, ez a zene meg kiváló levezetés az asszony baszogatása miatt kialakult feszkóra. A recept az ami eddig, csak egy pici finomhangolás volt most a hardcore-os gyökerek felé. Ami brutál jó menetelős témákban és légy zümmögős gitárokban nyilvánul meg. Közbe meg vannak nagyon érdekes gitáros okoskodások is, mint a Járulékos Veszteség hátborzongató dallama, a végén.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
- Részletek
- Ary
- News
A zenei oldal kétségtelenül fekete fém, de az ortodox hallgatók számára elképzelhetőnek tartom, hogy kissé idegennek fog tűnni az a modernebb megközelítés, ahogy a Witchthrone fogalmaz. A hosszúra vett, de kétségtelenül hangulatos, ambientes Introt követően a talán legerősebb szerzeményükkel, a Failing Conscience-szel kezdik a dalok sorát. A Witchthrone a korszellemnek megfelelően értelmezi a black metalt, de nem merészkedik a stílusidegen elemek közelébe, az ötös mégis változatosan bánik a tempókkal. Doomos/drone-os elnyújtott riffek éppúgy szerepelnek az eszköztárban, mint a korai norvégokra jellemző tekerések. A vokálok talán a legkevésbé tipikusak, a megszokott rikácsolások mellett olyan, leginkább a deathcore műfajnak megfeleltethető hangok is előfordulnak, melyek ebben a zenei közegben kissé idegennek tűnnek, de az összhatás mégis működőképes.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockstation blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "This Place Is Hell I Call It Home" EP (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A covid járvány által előidézett karantén és homeoffice helyzet számos zenészt arra sarkalt, hogy kreatív energiáit új dalok írásába és hangfelvételek készítésébe ölje. Erős a gyanúm, hogy a Golcondával is hasonló történt, hiszen az eddig rájuk jellemző komplexitást új szintre emelték, egy koncepcionális, egybefüggő album megszületésében kristályosodott ki a banda eddigi munkássága. Arra is nagyobb összegben fogadnék, hogy a karantén időszakban a srácok sokat pörgették a Cyberpunk 2077 -et és/vagy a Szárnyas Fejvadászt. A konceptalbum középpontjában ugyanis a ma, és a jövő emberének problémái állnak, a zene mellett ezt nagyon hathatós „alámondások”, bejátszások színesítik az egészet.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rics & Green blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Posterity" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A játék neve pedig, amit ezek az urak alkotnak, talán a progresszív death/black metal jelzőkkel írható le a leghatásosabban, de nyilván ezeken kívül innen-onnan azért találunk még kapaszkodót, tehát egy szép, terjedelmes stílusrepertoárt látunk felvonultatva. [...] Ahogy felcsendül a kezdő Cosmic Venture Arch, kapunk majdnem két percnyi gondolkodási időt, hogy biztos fel szeretnénk-e szállni erre a kozmikus haláljáratra (spoiler: kár lenne kihagyni). Aztán beindul a csörte, Marci gitár- és bőgőjátéka továbbra is beleköthetetlen minőségű, ezzel a friss igazolás, Knapp Oszkár (Grizzly, Wrong Side, ex-Insane stb.) orgánuma alkot verhetetlen elegyet. Bár Oszi ebben a műfajban még épphogy csak megmártotta a lábát, mint vendégelőadó (illetve a már említett első Rivers’-lemezen is feltűnt), olyan, mintha mindig is ezt az énjét kereste volna. Kiválóan hozza a négy-öt különböző scream technikát, továbbá a már tőle ismert Burton C. Bell-es (ex-Fear Factory, Ascension of the Watchers) tisztákat.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Nuskull honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "The Black Hole Era" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Fenntartások nélkül kijelenthető, hogy a death metal aranykora 1988 és 1992 közé tehető. Az viszont már jogosan vet fel kérdőjeleket, hogy ebben az időszakban melyik volt a műfaj csúcséve. Nos, a magam részéről, szigorúan érzelmi alapon 1992-re voksolnék. [...] Hogy csak 1992-nél maradjunk, magyar földön ekkor jelent meg az első - hivatalosnak tekinthető - kazettaalbum a Monastery debütálása képében. A további zenekarok pedig javában demóztak. A harminc évvel ezelőtti termésből kimagaslott a nyíregyházi Unfit Ass: Absurd Reality-je, a fővárosi Subject: Nihilistic Perspectives című kazettája, a szombathelyi Extreme Deformity demója, illetve a pécsi Cultic Pulp bemutatkozó szalagja. [...] A pécsi trió 1991-ben alakult és néhány éves fennállása alatt két demo felvételt rögzített, melyek a maguk idején, a korszellemnek megfelelően házilag másolt kazettákon és fénymásolt borítókkal terjedtek a hazai mozgalomban. Évek óta szó volt a felvételek újra kiadásáról, de az eredeti terv egy LP verzió volt. Megrögzött CD hallgatóként örülök, hogy végül nem így alakult a dolog.
Olvasd el a teljes lemezismertetőt a RockStation blogon...!
- Részletek
- Ary
- News
Az Anti-modernista black metal szólt tűzte fel zászlajára 2021-ben az ambient black/doom metalt játszó hazai Vénen projekt. A kifejezést René Guénontól kölcsönözték, mely egyben tradicionális világszemléletünkre is utal. Ennek fényében született meg egyedik albumunk a Parameśvara. A lemez a formáció első olyan koncepciós albuma, melyet egy vallási hagyomány, a Shaivizmus szelleme itatott át. [...] A Parameśvara előző anyagaikhoz képest a projekt egy kifinomultabb „kaotikusabb” arculatát mutatja meg, amelyben a jórészt instrumentális tantrikus, amibient és ridegebb black metalos részeihez egy rituálészerűen, vagy inkább mantránként ismétlődve kapcsolósnak a dalszövegek. A tőlük megszokott zizegős, fémes pogány black doom alapokra helyezett dalaikhoz esszenciális tiszta erővel kapcsolódik a tiszta hindu antikozmikus mágia.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgácson...!
Hallgasd meg az album dalait: "Parameśvara" (2021)
- Részletek
- Ary
- News
Néhány nagyváradi és környékbeli fiatal egy szép napon gondolt egyet, összecsomagolt, beindította az időgépet, majd úgy volt vele, hogy ott egye meg a fene az egész 21. századot, és meg sem állt az 1980-as évek közepéig. Ott kiszálltak, megalapították a Vadász nevű zenekart, és köszönik szépen, nem vágynak vissza. Legalábbis ez süt a Burning Sun kiadónál debütáló banda Harc a benzinért című lemezének minden pillanatáról. A vadászokat cseppet sem érdekli, milyen zenét játszik körülöttük mindenki más, és kis túlzással azt mondhatnám, hogy úgy tálalják a riffcentrikus speed metalt, mintha az utóbbi néhány évtized meg sem történt volna.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgácson...!
- Részletek
- Ary
- News
Knapp Oszkár személyében (aki a Grizzly és a Wrong Side Of The Wall bandákban már bizonyított) végre hivatalos énekese lett a csapatnak, mely számomra üdvözlendő dolog. [...] Többször érdemes nekifutni a The Black Hole Era-nak, ugyanis eléggé tömény muzsikát rejt. Érződik, hogy rengeteg munka van benne, bármelyik részét vizsgálom, viszont a komplexitás nem megy a hangulat rovására. Engem most különösen az énektémák, kórusok fogtak meg, hallstszódik, hogy Oszi brutálisan beletette magát a dalokba.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockbook honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "The Black Hole Era" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Nagyon szép íve van a trackeknek, s a számokat lepörgetve bármennyire is megy el az ember kedve a saját hazájától (pontosabban a magyar politikai, gazdasági, társadalmi viszonyoktól, folyamatoktól), a végére érkezik egy kis feloldozás. [...] Beerzebubék nagyon jól ráismertek a zenei stílusuk korlátaira. Muzsikájuk igen kiművelt és zsáneren belül változatos, ahogyan a vokál is, ugyanakkor a különböző vendégek teszik igazán változatossá az anyagot.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a MusicTunnel blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "A szavak ereje" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A Paediatrician általánosságban egy gusztustalan keresztmetszet a goregrind és a slamming brutal death metal vonalán. Ezt az irányt most sem hagyták el, viszont úgy érzem kaptunk egy nagy adag – bár ebben a műfajban konkrétan nem nevezhetjük dallamnak így – groove-ot az arcba. Egyfajta beteg hullámzásról van szó, ami végigtol az egész lemezen, mint egy elszabadult vonat. Számonként átlagosan 2 és fél perc őrület, amit kapsz, de nincs idő a fejedhez kapni, mert a leállított elektromos csontfűrész már indul is be újra.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus e'zine oldalán...!
Hallgasd meg az album dalait: "Postpartum Depression" (2022)
