Lapszemle az online rockzenei sajtóban frissen megjelent lemezkritikákból.
- Részletek
- Ary
- News
A Devoidnak nem csak az a megbízható tulajdonsága van, hogy évről-évre új terményt hoz, de ezt egy folyamatosan fejlődő evolúciója részeként teszi. Ezekre egyébként jómagam is több-kevesebb sikerrel rávilágítottam az évek során (itt és itt). Bár a laikusnak úgy tűnhet, hogy ezek a dalok és kiadványok pont ugyanúgy szólnak, mint elődeik, vagy legalábbis nehéz megkülönböztetni őket egymástól, de ha jobban beleássa magát a hallgató, újabb és újabb kísérletezgetésre törekvést, itt-ott addig nem hallott megoldást és elemet, valamint a szövegekben is egy komplexebb tematikát fedezhet fel.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Radar blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Culture War" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
2008 óta sok minden történt az Angerseed háza táján, egyedül lemezfronton volt kevésbé produktív a debreceni halálfémgyár. A visszafogottabb, lassan építkező dalírás elsősorban a minőség gyeplőjét ragadta meg: ez a fajta metódus olyan nagylemezeket (és EP-ket) eredményezett, melyekről a releváns magazinok szinte mindegyike egységes, elismerő szavakkal írt. [...] Ahogy a promóciós szövegmellékletben is kitérnek rá, a zenekar stílusa is formálódott valamelyest, Péter közérthetőbb, fogósabb elemekkel tűzdelte meg az új szerzeményeket. Ez markáns, szembetűnő változásokat csak részben eredményezett, inkább úgy fogalmaznék, hogy az organikus fejlődés egy újabb lépcsőfokára léptek Péterék.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Rapture Is Mine... Glory Is Ours" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
A budapesti Meteora alig két hónappal az In This Silence megjelenése után újra hallat magáról – október 17-én megérkezett a trilógia második felvonása, a Broken Mind. Ez az elképesztően rövid időn belül megjelent folytatás egyértelművé teszi, hogy a zenekar nem egyszerűen új dalokat adott ki, hanem egy tudatosan megtervezett, háromrészes koncepció közepén jár. A Broken Mind nem önálló anyag, hanem a történet szerves folytatása: az érzelmi és zenei ív középső, legmélyebb stációja, ahol a hangsúly a gyógyuláson, a belső békén és a múlt démonaival való megbékélésen van.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus oldalán...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Broken Mind" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
Az egyébként mindig bámulatos magyar progresszív metálzenei színtére megkerülhetetlen alakja nemrég jelentette be utolsó agyagának megjelentetését. 15 évnyi munkásság méltó lezárása(?) ez, és mivel igazán senki sem szereti a búcsút, inkább a négyszámos albumról, valamint a hozzá készült klipekről beszélnék. [...] Korunk - az Orient Fall által is emlegetett - turbulenciája egyre több embert vezet a spiritualitás megismerése felé, bár sokan tévesen interpretálják ezt, mivel a spiritualitás egyik legfőbb jelentése az önismeret. Az Orient Fall egy hosszú utat járt be, ilyen tartalmat, ennyire kifinomult művészi produktumot csak olyan emberek képesek létrehozni, akik bizony megjárták a belső köröket.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Catechism of Higher Chemistry" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
Nagyjából egy hónap telt el azóta, hogy a budapesti Orient Fall 16 év után egy búcsú kiadvánnyal, majd azt követően egy grandiózus, a teljes munkásságát felelevenítő koncerttel köszönt el a nagyérdeműtől. Ebben az egy hónapban volt ideje ülepedni a dolgoknak, illetve a gondolatoknak és magának az örökségnek, amit a progresszív metal(core)-banda ránk hagyott. [...] Az EP már az első hallásra is eltérő elődjétől, ami leginkább egy mizantróp, dühvel túlfűtött, végtelenül elkeseredett dalgyűjtemény volt - mintha csak látta volna előre az elkövetkező évek globális pszichés lejtmenetét. Ezzel szemben az új anyag a vaskos kipengetések számától függetlenül is egy jóval felszabadultabb, szakrálisabb, kiegyensúlyozotabb darab lett, ami az első demó gyerekfejjel megálmodott kezdetleges megoldásaihoz hasonló ártatlansággal közelít a belső Én megértéséhez, üzeneteinek dekódolásához.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Radar blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Catechism of Higher Chemistry" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
Varga Krisztiánt a legtöbben talán a Thy Catafalque koncertfelállásából ismerik, de pengetett a Tales Of Evening-ben és az Ann My Guard-ban is, stb. Ez a szűk 20 perces EP az első szólóanyaga, és Tadeusz Rieckmann (Tyr, ex-Dalriada) dobosnak is van hozzá köze, minthogy a vele közös jammelések adták az ötletet Kriszunak, hogy megírja ezt az öt dalt. Aki látta már emberünket gitározni, tudja, hogy virtuóz muzsikus, de a Departures nem mindenáron a villantásról szól, mint megannyi más instrumentális gitárzene. Nyilván kiderül róla, hogy emberünk mennyire penge, de az még inkább, hogy 1. nagyon tud zúzósan riffelni és 2. nagyon tud melódikus, fogós gitárdallamokat is írni és játszani.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Hammerworld honlapján...!
Hallgasd meg az EP dalait: "Departures" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
Neubauer Roland és Gere Karola a feketefém megaatmoszferikus végét ragadta meg, melynek emelkedett hangulati íve az alkalomszerűséget irányozza elő: a zene ünnepélyes mivolta kizárja a mindennapos hallgatás esélyét, különleges, meghitt alkalmi időzítés szükségeltetik a lejátszásához. A csapat legújabb albuma (Öröklét) legalábbis ezen az úton jár (a korábbi dolgaikat nem ismerem). A nyitó, Örökség című szerzemény monumentális vonalvezetése őstüzeket gyújt az emberben, szinte elemelkedünk a talajtól a dal archaikus energiáitól. A Szélhozó pedig akár egy szimfonikus metalcsapat darabja is lehetne, egyedül a hörgés/károgás választja le erről a vonalról.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Öröklét" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
Amikor először, munkafázisban pörgettem végig ezt a lemezt, már akkor meglepett, hogy a nem épp rövid kezdést követően hirtelen már a harmadik tracknél tartottam. Instrumentális zenénél ez nagyon jót jelent…azt, hogy úgy van megírva, hogy az vigye a hallgató agyát. Azért volt érkezésem ki-kikandikálni, miközben hallgatás közben pötyögtem ezt a cikket, és nekem nagyon tetszett az az elképzelés, hogy bizony jó darabig várattak a srácok a nehezebb soundokkal, avagy a durvább torzításokkal.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Right Place, Wrong Time" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
Ez az album az egyik legsúlyosabb lemeze Dávidnak. Én teljes mértékben azt érzem, hogy vissza kanyarodott ahhoz a hangulathoz, ahhoz az érzéshez, ami miatt én például imádtam a legelső lemezt. Noha hangzásban sokkal, de sokkal többet kapunk, mint az első lemezen. Érettebb lett a produkció, sokkal jobban ki vannak bontva a hangszerek, nagyobb teret kapnak a különböző zajok, aminek én különösen örültem. A dalok lassúak, magukba szippantanak, ködös időben kimondottan a szívedbe marnak, miközben felzabálják a lelkedet. A nyitó The Sleep That Dragged You Away a közel nyolc percével rendkívül hosszú tétel, ami a legkeményebb doom zenekarokat is kenterbe veri.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
- Részletek
- Ary
- News
Tavaly jelent meg a Dream of Insomnia bemutatkozó albuma, az Emlékszilánk. Az igencsak remek korongról valahogy kimaradt, hogy megemlékezzek, pedig aztán van miről, úgyhogy szerintem fogjunk is bele! [...] Az albumon kilenc teljes nóta és egy felvezető található, a játék neve pedig technikás modern metal progresszív és metalcore ízekkel vegyítve, amibe természetesen a dallamok mellett technika is jutott gazdagon. A műfaji sajátosságoknak megfelelően a tiszta ének és marcona hangok is tiszteletüket teszik, utóbbiba több helyen kellemes, kvázi feloldásként érkezik a melódia.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Emlékszilánk" (2024)
- Részletek
- Ary
- News
Az El kell mondani nem szimplán egy újabb sorlemez a Depitől, viszont szó sincs arról, hogy újra akarták volna definiálni önmagukat. A Devecz Ádám csodaszép grafikájába öltöztetett anyag egyszerre hordozza magán a zenekar minden erényét és kacsintgat bátran újabb irányokba. Persze, ezek is megjelentek korábban jelzésértékűen, de nem ennyire nyilvánvalóan. Gondolok itt az erős göteborgi hatásokra például, vagy arra, hogy Hartmann Ádám soha korábban nem szólózott ilyen feelingesen és Halász Feri sem énekelt ennyire sokrétűen.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Hammerworld honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "El kell mondani" (2025)
- Részletek
- Ary
- News
A budapesti ötösfogat szeptember végén adta ki legújabb lemezét, a három számos From the Bonfire-t. Arról, hogy ez most nagy-, közép-, vagy kislemez nem is nagyon érdemes vitatkozni, lévén valószínűleg a banda is tesz rá, hogy minek van kategorizálva. Akinek ismerős az Oaken munkássága az nem fog megrökönyödni a dalok hosszán se, de még így is sikerült a srácoknak feljebb tornászni a lécet egy negyedórás (záró)tétellel. A teljes anyag így egy fél órás utazásra invitál a srácok világába, ahol jellemzően apokaliptikus hangulat párosul nyers, törzsi vehemenciával. A fojtó sötétséget némileg ellensúlyozza (vagy csak felerősíti) a szám szerint négy(!) különbözőképp megszólaló szintetizátor, amivel a srácok dolgoznak, ami nem feltétlen jellemző a sötét hardcore-ban ténykedő zenekarokra.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Radar blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "From the Bonfire" (2025)
