Nem volt teltház, de elég sokan voltak a jó kedvű emberek, akik valami „egyszerre beteg és kattant, szigorú és súlyos, mégis barátságos és jó kedélyű” dologra vágytak (a jelzős szerkezet Uzseka Norbi tollából származik, de ennél jobban sosem sikerült magunknak megfogalmazni, hogy minek érezzük magunkat). Ezen az estén nem tudtunk mellé nyúlni, a közönség első invitálásra előre nyomakodott a színpadig, mindenre reagáltak ami a színpadon történik. Ez nagyon fontos előadóként! Teljesen más az energiaszint, más az érzelmek áramlása, a dinamika, ha reagál a közönség. És aznap ez így volt!
Olvasd el a teljes beszámolót a Kronos Mortus oldalán...!