Megjelenés: 2020. szeptember 4.

omegadiatribe4

Az extreme-djent-groove metal csapat negyedik stúdióanyaga, amelynek maszterelését ezúttal Jens Bogren végezte.

Meghallgatás

bc64 spotify icon 64px youtube social square red

Lemezboncolás

Mindig is hittem a dalközpontúságban, de emellett szeretem a totális, negyvenperces elszállásokat is, azonban számomra mindig is az volt a fontos, hogy a zene érzelmeket közvetítsen. Ehhez pedig (akár tetszik, akár nem) dallamok szükségesek. Nos, az együttes a negyedik sorlemezén minden eddiginél erőteljesebben és hatásosabban él a melódiák erejével, gyakran tiszta ének is bekúszik a szerzeményekbe és szinte első hallgatásra memorizálhatók a nóták, azaz önálló karakterrel bíró darabok gördültek le a gyártósorról.(10/10) – Rozsdagyár, 2020. augusztus

A Metanoia az Omega Diatribe eddigi legérettebb, legkiforrottabb, egyben legváltozatosabb arcát mutatja, melyben az agyszaggató matekozás mellett ugyanúgy megférnek a baljós dallamok és paraszt csépelések is, mindezekkel csak fűszerezve az eddigi receptúrát, véletlenül sem hígítva. Az ötös már abszolút nemzetközi szinten tolja, hátramenetre csak nagyon nagy hibával lehetne. De azt, ha egyáltalán meg is teszik, biztos, hogy nem ezzel a CD-vel fogják.” (5/5) – RockStation, 2020. augusztus

Ez az anyag nem csak Jens Bogren munkája miatt lesz nemzetközi nívójú. Bár sok zenekar beugrott a hallottak kapcsán, az összkép mégis baromira tetszetős. Nem tudom mikor tetszett ennyire utoljára modern metal lemez. Ezen az albumon minden nóta potenciális „sláger”, nincs gyenge pont.(9/10) – Fémforgács, 2020. szeptember

Bár nem mértem stopperórával, ha valaki hegyezi a fülét, észreveheti: gitárszólókból mintha több lenne a Metanoián, mint az előző korongon, ezt is mindenképpen felírhatjuk a fejlődés pontjai közé. A zenekar megszólalása ismét a székbe szögezi az embert, de erre azért számítani lehetett, amikor kiderült, hogy a maszterelésért Jens Bogren felel, akit remélhetőleg keveseknek kell bemutatni. Ennek megfelelően a lemez simán felér egy dobhártyamasszázzsal.(8,5/10) – Hard Rock Magazin, 2020. szeptember

Az egész anyag egy böszme nagy, egy titán méreteit verdeső szörnyeteg, ami egy másik dimenzióból tornyosul felénk és ragad magával az album első percétől fogva. A lemezt végig kíséri egy olyan atmoszférikus súly, ami szerintem a hazai zenei színtéren ritka, de még a nemzetközi zenekaroktól sem minden esetben megszokott.(9,5/10) – Metal.hu, 2020. szeptember

Szinte meglepő, milyen nyilvánvaló '90-es évekbeli extrémmetálos hatásokat villant a rövid bevezetés után a szokásos présgép-riffet csatasorba állító You Can't Save Me indításban az Omega Diatribe. Nem mintha eddig ne tudtuk volna, hogy a srácok ezeken a muzsikákon szocializálódtak, a dal letisztult, körvonalazott megközelítése azonban minden előzménynél nyíltabban mutat vissza az üvöltős, groove-os zúzdamuzsikák fénykorába: egyszerre rejlik benne korabeli Meshuggah, Fear Factory és Sepultura, mindez természetesen a banda ízig-vérig mai megszólalásával. Rendesen meg is adják vele az alaphangulatot a folytatáshoz.(8/10) – Shock! Magazin, 2020. szeptember

Az első szembeötlő dolog, amivel találkozik az ember – ha még nem ismerné valaki a zenekart – az a roppant igényes lay-out. Ahogy elnézem, a srácoknál prioritást élvez a formai megjelenés, ha a régi lemezeket nézem, szintén hasonlóan szemet-kápráztató grafikák jellemezték a design-t; a Metanoia-nál sincs ez másképp. Egyszerűen csodaszép, úgy ahogy van, minden Metzger Dávid keze munkája, aki ismét nagyot alkotott.” – Rockbook.hu, 2020. szeptember

Bátran tettek egy lépést előre, úgy érzem, sikerült kilépni a „Meshuggah árnyékában” állapotból. A lemezen teljesen új ízeket is felfedezhetünk, ezzel feltehetőleg az volt a cél, hogy kapjanak egy kis levegőt a dalok, legyen idő gondolkozni, értelmezni, mi is történik. A zene eddig is jó volt, de kicsit talán szögletes. Most is megmaradt az éle, de összességében lekerekedett. Kiemelendő az énekes, Milán progressziója, úgy tűnik, kimondottan jót tett neki az ének producer támogatása. A lemez egyébként piszok jól szól.” – Zenészmagazin, 2020. október

Már az előző Trinity lemeznél is érezhető volt egyfajta letisztulás, a Metanoia megjelenésével pedig meg is érkeztünk oda, hogy az “extrém groove metal” műfaji meghatározásból már inkább a groove dominál, mint az extrém. Persze így is bővelkedik az album matekos betonozásban, de mégis egyenesebb, áramvonalasabb az összkép, plusz néhol az eddigieknél sokkal dallamosabb is.(Besztof 2020, #11) – Nuskull.hu, 2021. január

Számlista

  1. You Can't Save Me – 5:22 youtube social icon red
  2. Grinder of Self – 3:45
  3. Parallel – 5:13 youtube social icon red
  4. Death Touch – 4:23
  5. Isolation – 0:54
  6. Global Fire – 4:00
  7. Metanoia – 3:48
  8. Mirror Neuron – 3:04 youtube social icon red
  9. Coronal Mass Ejection – 4:18
  10. Long – 3:17

Közreműködők

Omega Diatribe:

  • Lucsányi Milán - ének
  • Hájer Gergő - gitár
  • Höflinger Tamás - gitár
  • Szathmáry Ákos - basszusgitár
  • Szpuszenik Richárd - dobok

Produkció:

  • Felvétel és keverés: Hájer Gergő (515 Studio)
  • Mastering: Jens Bogren (Fascination Street Studios)
  • Grafika: Metzger Dávid

Megjelenések

 DátumFormátumKiadóMegjegyzés
 2020. szeptember 4.CDMetal Scrap 
 2020. szeptember 4.digitálisMetal Scrap