A Sear Bliss az a zenekar, amelynek nincs kettő egyforma lemeze, legalábbis én nem tudok róla. Az teljesen természetes, hogy vannak utalások, kicsangitások a korábbi művekre, de másolásról szó sincs. Én nem tudom, hogyan csinálják, de mindegyik kiadványukkal meglepik a hallgatót, és ez alól a Heavenly Down sem kivétel. Ez az új mű – ahogy elődjei is – szinte rákényszeríti a hallgatót, hogy nagyon sokszor „vesse alá magát a Sear Bliss terápiának”, mert egyszeri meghallgatás után képtelenség véleményt nyilvánítani a végeredményről. Már csak azért sem, mert annyi apró részlet, nüansz van a dalokban, hogy azokat első nekifutásra képtelenség befogadni, feldolgozni.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rattle A.D. honlapján...!
