Az angolul megszólaló Pseudomonarchia Daemonium nem más, mint egy 40 perces futásidejű koncepcióalbum, amely a Pokol legismertebb démonjait mutatja be, rajtuk keresztül pedig a fájdalom, a kilátástalanság és a bűnhődés, tehát az örök pusztulás, a kárhozattal járó soha véget nem érő gyötrelmek témáit kezeli. Maga a koncepció nem teljesen új, hiszen más zenekarok is szenteltek már hanghordozót a másvilág irányítóinak – ezen konceptalbumok közül sokunknak a lengyel Besatt Demonicon című anyaga a legemlékezetesebb –, viszont Johann Weyer híres művét véleményem szerint eddig senkinek nem sikerült ilyen meggyőzően közvetítenie. Nem viccelek, a zenei oldalt tekintve ez a végzet és a tíz démonidézés a rettegés és az elkeseredés tapintható esszenciáját árasztja.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "Pseudomonaachia Daemonium" (2023)
