A Pseudomonaachia Daemoniumon az introval együtt tizenegy dalt találunk, ami azért rohadt sok. Miközben a világ folyamatosan tömörít és jönnek ki sorra a húsz-harminc perces lemezek, úgy ide vágni egy ilyet, bátor dolog. Axafan azaz Márkó Zoltán mégis megcsinálta, aminek örülök. Az egyszemélyes project megéri, hogy az ember egy kis időt szenteljen neki. [...] A rövid intro tényleg olyan, mintha egy démon suttogna a fülembe. Az Azazel már hozza a tipikus black metal jegyeket. Gusztustalanul gyors és sűrű lábdob, női operaének és ez a gégéből jövő ordítás, hörgés, sikítás, hogy hívjuk ezt? De ezek mellett mégis jön egy olyan átvezető, refrén, amivel tudok azonosulni, és nem az az érzés kerít hatalmába, hogy ez mi a franc?
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Pseudomonaachia Daemonium" (2023)
