Eleinte az ember próbál menekülni a sötét, komor dolgok elől, keresi a kényelmet, a boldogságot, közben persze rengeteg baklövést elkövet amivel csak még több szenvedést generál magának és másoknak is. Aztán az ember ezt vagy végigviszi és kialakít egyfajta kényelmes pocsolyát magának amit boldog életnek nevezhet és nem vesz tudomást az élet sötét dolgairól, ahogy a legtöbb ember teszi, vagy megáll és szembe fordul ezzel a sötétséggel hogy azt megismerve visszafordítsa azt a folyamatot amivel eddig csak szenvedést halmozott és okozott másoknak. Számomra ez a doom metal analógiája.
Olvasd el a teljes interjút a Wayo honlapján...!
