bipolaris hellvill 2022

Becsekkolás szuper gyors volt, sor se volt, semmi. Az fura volt, hogy senki nem nézte át a táskákat, szombaton még a karszalagot se csekkolta le senki, kint ültek a biztiőrök, de kb leszarták ki jön-megy. Nem tudom, hogy mondva volt nekik, hogy vegyék lazán, vagy maguktól voltak ilyenek. Értem én, hogy egy család vagyunk, underground, mindenki jó fej, meg ilyenek. De sajnos ez nem így van, minden harmadik-negyedik ember egy faszfej.

Ami a legfontosabb volt az a hangulat. És azon tényleg nem lehet sehol fogást találni. Mindenki, aki ott volt, ha dolgozott, ha csak szórakozott, hozzá adott valami minimálisat ahhoz, ami ott létre jött. Tényleg végig olyan érzése volt az embernek, mintha részese lenne valaminek, és még Dominic Toretto is elégedetten csettintett volna, ennek láttán. Pedig ugyan úgy ott voltak, azok a tipikus arcok, akik engem kurvára idegesítenek. De az volt a levegőben, hogy itt mindenki egytől-egyig azon van, hogy fasza legyen minden, mintha a saját gyereke lenne a Hell Vill, nem csak a Somáéké.

Olvasd el a teljes fesztiválbeszámolót az Ópiumbarlang blogon...!