Az intro szerepét betöltő rádiós hangkollázs után egy hosszabb hangszeres felvezetőt (No One Knows) követően robban a velős The Truth. Az Exodus/Testament iskola riffelésével támadó nóta az eddigi legrövidebb Archaic szerzemény. A Slayer-módra eltekert gitárszóló csak fokozza a végkifejletet. A Behind című tételben érződnek a modern, azaz a The Haunted-alapú thrash hatásai is. Peti vokáljait külön ki kell emelnem, a gitáros/énekes nemcsak a tipikus acsarkodásokat hozza, hanem énekel is. Azért is volt jó húzás a mikrofon mögé állítani, mert nem az old school thrash közegből érkezett, hanem előzőleg progresszív metalt énekelt (Ad Astra), illetve technikás death metalra is vokálozott (lásd: Megazetor).
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
